A Jubileumi Évkönyv a 75. évfordulóra 1988-ban készült el. Szerettük volna a 100. évfordulóra – 2013-ra – kiegészíteni, a hiányzó 25 év eseményeit hozzáírni. Másképp alakult. Fennállásának 92. évében, 2005-ben bezárásra ítélték. A növendékeket haza kellett küldeni, a pedagógusoknak és a technikai állománynak új munkalehetőség után kellett néznie. Egészen 2022. januárjáig az enyészet, a pusztulás uralta Kőszeg város legszebb szeceszsziós épületét, gyönyörű francia és angol parkját, a sportpályákat, a gyümölcsöskertet. Ekkor a Vagyonkezelő Rt. átadta az építőknek, hogy átalakítsa, és az iASK, a Felsőbbfokú
Tanulmányok Intézete vegye majd birtokába. Mai ismereteink szerint Egyetemi Kutató Központ és kampusz lesz az egykori árvaházban. Régóta érik bennem a gondolat, hogy a MÁV legendás szociális hálóját jelentő intézmény nem tűnhet el csak úgy a történelem süllyesztőjében. Értékét csak növeli, hogy létrejötte nem nevelési szakemberek, pedagógusok, az oktatási és nevelési tárcához tartozó osztályvezetők fejéből kipattanó ötlet eredménye. 35 éves vasúti szolgálatom alatt megtapasztalhattam, hogy a szociális háló és a szolidaritás fogalma a vasutasok nagy családjában érthető meg igazán. A vasúti mérnökök, jogászok, építészek, mozdonyvezetők, kalauzok – balesetben elhunyt társaik – hátramaradott gyermekeinek a felneveléséért érzett felelőssége hozta létre e gyönyörű helyen ezt az intézményt. Ezért határoztam el, hogy befejezem az intézmény történetét. Nincs olyan hét, hogy ne jelentkezne valamelyik volt növendékünk. Érdeklődnek, mi van a házzal, meg lehet-e látogatni. Szeretnének megmártózni gyermekkoruk emlékeiben, magukkal hozva a családjukat. 2005 óta erre nem volt mód, legfeljebb a parkba mehettek be. Dr. Miszlivetz Ferenc a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója, a ház leendő „gazdája” ígéretet tett arra, hogy az átalakított, felújított épületben szívesen biztosít helyet a vasutas emlékeknek. 2022. január közepén, volt helyettesemmel, Pochán Ferenccel, a Közlekedési Múzeum belépési engedélyének birtokában, összeszedtük a fellelhető papír alapú dokumentumokat, fotóalbumokat, fontos iratokat, működési engedélyeket, melyeket átadtunk a helyi levéltárnak. Néhány tárgyi emléket és a végzősöket ábrázoló tablókat a helyi Múzeum vette át.